TOS-nek nevezzük azon szindrómák együttesét, amelyek a karfonat (brachiális plexus) presszióját idézik elő. Attól függően, hogy melyik struktúra idézi elő a kompressziót , három különböző típust különítünk el:

1. Elülső ferde nyakizom ( m. scalenus anterior) szindróma
A brachiális plexus rostjai egy keskeny nyíláson keresztül közlekednek  az elülső és mediális ferde nyakizom között. A növekedett izomtónus a  két izom bármelyikében képes egy olyan kompressziót létrehozni, amelyek  rögtön provokálják a szimptómákat (lásd lennebb). Sérülésből szerzett  beforradások és letapadások is okozhatnak kompressziót, amelyek  általában a scalenusok kapcsolódásánál figyelhetőek meg. A nyaki gerinc  vagy mellkasi deformitások is előidézhetik ezt a problémát.

2. Borda-kulcscsonti ( costoclavicularis) szindróma
Szimptómák jelennek meg abban az esetben, ha a neuromuszkuláris köteg  húzásban (trakcióban) a kulcscsont és az első borda között. Legtöbb  esetben kétoldalú (bilaterális) a tünetegyüttes, amely szimmetrikus  tartási rendellenességet idéz elő.

3. Kis mellizom (m. pectorialis minor) szindróma
Szimptómák jelennek meg abban az esetben, ha a neuromuszkuláris köteg  trakcióban van a kis mellizom ina és a lapocka hollócsőrnyúlványa  között. A húzási-érzet akkor a legerősebb, mikor a kar abdukcióban van,  viszont a helytelen testtartás is előidézi a szimptóma együttest.

A TOS kompressziót hozhat létre továbbá a kulcscsont alatti/ hónaljalatti artériában és-vagy erekben.

 Kiváltó okok: 
 • mankó használata
 • ízületi szubluxáció 
 • letapadások és hegek
 • izom hipertónus a helytelen testtartás miatt
 • aktiválódott fájdalom pontok (trigger point) 
 • munkaköri és emocionális stressz
 • sekély/elégtelen légzés
 • helytelen alvási pozíció 

Jelek és szimptómák:
 • paresztézia ( a beteg nem érzi a megfelelő ingereket vagy külső inger  megjelenése nélkül érez például zsibbadást, hangyamászásszerű  bizsergést, égő vagy szúró érzetet, csiklandozást) karban, alkarban és  kézfejben
 • ödéma a kézen és ujjakon

Kezelése: 
 • manuálterápia
 • instrumentális manuálterápia
 • vákuumterápia
 • Cranio-Sacralis Terápia
 • kineziotape

A vállad rengeteg olyan dolgot végez, amelyek teljesen természetesnek hatnak: leemelsz valamit a polcról, teniszezel, a dobott labdát elkapod, esetleg megfésülöd a hajad. Habár a mozgások egyszerűnek tűnnek, ezek komplikált folyamatok, amelyek létrehozásában a rotátor köpenynek jelentős szerepe van.

 Mi is az?
 A rotátor köpeny izmokból és
 szalagokból álló anatómiai szegmens, amely stabilan tartja a 
felkarcsont (humerus) fejét a vállízületben. A következő izmok alkotják:
 • M. Supraspinatus (lapockatövis feletti izom) : fő feladata a humerus stabilan tartása, besegít a kar emelésében
 • M. Infraspinatus (lapockatövis alatti izom) : fő feladata a váll rotálása és kinyújtása 
 • M. Teres Minor (kis görgetegizom) : fő feladata a váll kirotálása és addukálása
 • M. Subscapularis (lapocka alatti) : fő feladata a váll berotálása és a felkarcsont addukálása

Mitől fájhat?
Rotátorköpeny szakadás: általában túlhasználat miatt alakul ki. Nagyobb  az esély egy szakadásra, ha olyan munkát végzel, amelyben monoton  mozgásokat kell véghez vinned, ilyen például a szobafestő vagy asztalos  szakma, de kialakulhat sportolás végett is (úszás, tenisz, baseball,  stb.). Szakadás jöhet létre, továbbá, ha ráesel a válladra vagy hirtelen  emelsz meg valami súlyos tárgyat, eszközt. 
Íngyulladás  (tendinitisz) : a csonthoz tapadó ín gyulladása vagy irritációja. A  fájdalom közvetlenül a vállízület külső tájékán tapasztalható.
Nyáktömlőgyulladás (bursitis) : a nyáktömlő kis folyadékkal teli  zsákocska, amely védi a rotátorköpenyt. Okozhatja fertőzés, de az  ismételt helytelen mozgásom végzése is ide vezethet.

Kezelése: 
 • instrumentális manuálterápia
 • gyógytorna
 • myofascialis kezelés
 • tendintis és bursitis esetében: gyulladáscsökkentő gyógyszer

Lapocka alatti izom ( m. subscapularis )

 A lapocka alatti izom a lapocka (scapula) fossa subscapularis elülső  
részéről ered és a felkarcsont (humerus) tuberculum minus humeri nevű 
részén tapad, a vállízületi komplexum frontális részén.

 A 
subscapularis izom (SSC) összhúzódása (kontrakciója) mediális rotációt 
és depressziót hoz létre a felkarcsont glenohumerális ízületbe való 
illeszkedésében,tehát egy berotációs mozgást képez. Ezen izom által 
létrehozott mozgásoknak meghatározott hatásuk van a kar pozícióját 
tekintve: amikor a kar felemelt pozícióban van, akkor a lapocka alatti 
izom előre és lefele irányba húzza a felkarcsontot ; amikor a 
felkarcsont fixált pozícióban van a SSC tapadási pontja eredési pontként
 is viselkedhet amely által abdukciót hoz létre a a lapocka belső 
szegélyén. Továbbá, néhány pozícióban segít a vállízület extenziós és 
addukciós mozgásainak végrehajtásában.

 A lapocka alatti izom a 
rotátorköpeny legnagyobb és legerősebb komponense, amely által a 
vállízület leggyakrabban használt izma. Fő munkája a váll stabilizálása 
és a diszlokáció megelőzése.

 Trigger Pontokat (fájdalompont) 
tekintve, a SSC hárommal is rendelkezik: az első kettő az izom külső 
élén található, ezek gyakoribbak, mint a harmadik pont, amely az izom 
belső élén helyezkedik el. A harmadik pont ritka esetekben aktív, 
szerencsére, hiszen majdhogynem kitapinthatatlan és manuálisan 
oldhatatlan. Aktív fájdalompontok esetén a páciens a vállízület hátulsó 
régiójában tapasztal fájdalmat, amely továbbgyűrűzik  a váll éle felé, 
esetenként kisugárzik a felkar hátulsó részébe. Speciális esetekben ez a
 fájdalom kisugározhat a csukló környékébe, a páciens nem is gondolva 
arra, hogy a fájdalom eredhet a vállízületből.

 Egy 
túldolgoztatott/megerőltetett lapocka alatti izom esetében érezheted 
azt, hogy nem bírod a karod felemelni, sőt a befagyott vállad okozója is
 lehet!

 Kiváltó okok:
 • dobósportok
 • túlzott nyújtott kartartás
 • ütközési szindróma

 Szimptómák: 
 • vállfájdalom, amely éjjel erősödik
 • váll vagy kar gyengeség
 • fájdalom, amely erősödik karemelés esetén 
 • bicepsz gyengeség
 • nehézségérzet, mikor el akarod érni a hátad
 • kulcscsont alatti fájdalom
 • az érintett kar kirotációjakor ( előre néző tenyerek ) érzett fájdalom

Kezelése:
 • instrumentális manuálterápia
 • Trigger Pont terápia
 • gyógytorna 
 • myofascialis kezelés

Éjjel a porckorongok vízzel telítődnek és kevésbé hat a gravitáció vízszintesen,mint függőleges helyzetben.A duzzadt porckorongok kevesebb teret hagynak az ideggyököknek, ezért a legtöbb sérülés a reggeli felkeléskor történik a gerincünkkel.
Fontos,ne pattanj ki az ágyból, hanem oldalra fordulva nyomd fel magad a karoddal,ezzel is támogatva a gerinced!

Belélegzünk, kilélegzünk, minden nap, minden másodpercben, és a legtermészetesebb dolognak tartjuk- ez “ nekünk bizony megadatott ”.

 🙋 Miért nem fordítunk rá különösebb figyelmet? Azért, mert a légzés automatikus idegi kontroll alatt jön létre. Egyszerűbben ez azt jelenti, hogy az agyunk határozza meg, hogy mikor és hogyan kell lélegeznünk a szervektől és idegektől kapott információ révén. 🧠

 💨 Melyik izmaink is teszik lehetővé a tüdő ventillációt?

 Két különböző légzőizmot különíthetünk el betöltött szerepeik révén: 
inspirációs, vagy belégző izmokat és exspirációs, vagy kilégző izmokat. 

 ✔️A
 belégző izmok kontrakció/ összehúzódás létrejöttéért felelősek, amely 
révén tágul a tüdő és az oxigén beáramlik. A legfontosabb inspirációs 
izmunk a REKESZIZOM (m. diaphragma) – másik fontos feladata a mellüreg 
elválasztása a hasüregtől. Ugyan a rekeszizom végzi az összehúzódás 
nagyobb részét, a külső bordaközti izmok (m. intercostalis exerior) 
felelősek a csendes és kiegyensúlyozott légzésért. A kiegészítő izmok, 
fejbiccentő izom(m. sternocleiodmastoideus), nyakizmok (m. scalenus), 
fűrészizmok (m. serratus), mellizmok (m. pectorialis), ugyan segítik a 
diaphragma normális működését, szerepük viszont leginkább az aktív 
belégzés során érvényesül – pl. edzés vagy légzőtornák.

 ✔️A
 kilégzés tulajdonképpen egy passzív mozgás, mivel a tüdő, belégzést 
követően, természetes módon visszanyeri formáját, leereszkedik az 
izmoktól függetlenül. Ugyan passzív folyamat az exspiráció, az 
erőltetett kilégzésért néhány specifikus izom mégis felelős: belső 
bordaközti izmok (m. intercostalis interior), egyenes hasizom (m. rectus
 abdominis), ferde hasizmok (m. abdominis obliquus), és haránt hasizom 
(m. transversus abdominis). Ezek aktív légzési ciklusok alatt 
összehúzódnak és kiszorítják a tüdőből a levegőt.

 🔑A
 légzés elengedhetetlen funkció az életben maradásért, legtöbbször 
nehézséget nem okoz. Olyan esetekben viszont, amikor tüdő problémával 
küszködünk vagy túledzük szervezetünket, a légzési nehézség léphet fel.❌
  Ez azért van, mivel a légzőizmok kifáradnak, csak úgy, mint bármelyik 
más izmunk. Ilyen esetekben a rekeszizom és a segédizmok túlterhelődnek 
és különböző társproblémák léphetnek fel. 

 Abnormális légzés eredményezheti: 
 • Háti gerinc csökkent mobilitását
 • Merev nyak érzését
 • Gerincfeszítő izmok hypertóniáját 
 • Rekeszizom körüli fájdalmat (ált. hasi oldalon) 
 • Trigger Pontok kialakulását (pl. lapockaemelő izomban, fűrészizomban, trapéz izomban stb.)
 • Medence-fenék izmok gyengülését

 🦠
 Mivel napjainkban a koronavírus tombol, amelyről köztudott, hogy a 
légzőrendszer kapacitásait gyengíti elsősorban, nagyon fontos 
légzőizmaink egészségének megőrzése. 

Amennyiben erősítésre lenne szükséged, vagy csak karban szeretnéd továbbra is tartani (légző)izmaidat, keress minket bátran! ❤️Április második felében 4 alkalmas online légzéskurzust indítunk!

Futsz, biciklizel, esetleg focizol, és megmagyarázhatatlan fájdalmat érzel edzés után a térded vagy a csípőd külső oldalán?🙍🏼 Ennek oka a repetitív térdhajlítás lehet, amely révén a külső combcsonti dudor és az iliotibiális szalag (ITB) közti zsíros kötőszövet nyomás alá kerül és begyullad. A kialakuló nyomás 30 fokos térdhajlítás esetében a legintenzívebb.

❔Az
 iliotibialis traktus és a combpólya feszítő izom (m. tensor fascia 
latae) együttesen hajlítják, távolítják és befelé forgatják a 
csípőízületet, valamint részt vesznek a térdízület oldalirányú 
stabilizálásában. Abban az esetben, mikor a csípő abdukálódik 
(távolodik), a térdek addukálódnak (közelednek), ez pedig alátámasztja a
 tényt, hogy a térd és csípő mozgásai szorosan összefüggnek egymással. 
Hajlított térd esetében az ITB a combcsont laterális dudora mögött 
helyezkedik el, térd nyújtásakor pedig a dudor elé kerül. Túlterheléskor
 vagy hosszantartó ismétlődéses mozgások során a kötőszöveti tömlő 
(bursa), ami az ITB zavartalan mozgását/csúszását biztosítja, az állandó
 surlódás révén gyulladásba kerül és fájdalmat vált ki a térd, esetleg 
csípő laterális részén.❕

 Az ITB szalag rendkívül erős anatómiai elem, amely a csípőcsont 
elülső-felső részéről ered és a sípcsont laterális dudorára tapad. ⛔️Az
 említett fájdalomérzetek enyhítésére az egyik leggyakoribb hiba ami 
elkövethető, a túlzott dinamikus stretching vagy az érintett oldal 
intenzív hengerezése.⛔️ A gyulladt részre ezek által újabb nyomást gyakorolunk, és irritáltabbá tesszük a zónát. ✅Mivel
 az ITB terhelésre jobban reagál, mint nyújtásra, ezért azt körülvevő 
izmok erősítése és mobilizálása hatékonyabb gyógymódot jelent.✅
 Körülvevő izmok alatt értendőek: farizmok, combhajlító (hamstring) és 
combfeszítőizmok (négyfejű combizom, szabóizom). A manuálterápiás 
kezelések felgyorsítják a gyulladás felszívódását és eredményesebbé 
teszik a célzott gyógytornás program kivitelezését. 

💯Amennyiben te is a fent említett panaszokkal küzdesz, viszont nem vagy biztos a problémád forrásában, gyere el a Prime Physio Centrumba, ahol egyéni felmérés és diagnózis felállítás után személyre szabott kezeléssel segítünk megtalálni a problémád forrását és kezelni azt.
 Elérhetőségeink: 
 📱 +36 70 367 0888
 💻 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
 📌Budapest 1113, Vincellér utca 39/A

Legtöbb esetben a suboccipitális fájást a szenvedő alany egy mélyről sugárzó fájdalomként határozza meg. Szellem fájdalomként is hívhatjuk, ugyanis a pontos eredését meghatározni nagyon nehéz. Néhány anatómiai tény azonban segít közelebb kerülni a megértéséhez.

A második  nyaki csigolyát (Axis) tekintjük a nyaki csontos struktúra legfontosabb  alkotóelemének: egyedi kapcsolata van a felső agyburokkal (dura mater)  valamint erős myofascialis kötés fedi teljes felületét. 

De mi is a dura mater és mi a feladata?
Három agyburok fedi az agyunkat, melyek közül a dura mater helyezkedik  legkívül. Két rétegből áll, egy csonthártyából és egy agyhártyából, amik  szorosan összenőttek. Ahol mégis különváltak, az nevezzük sinusnak,  vagyis vénás öbölnek. Több funkciót lát el, mint például: védi az agyat  és gerincvelőt ; hozzájárul az agy alakjának fenntartásához ;  megakadályozza az agyszövet mozgását ; felesleges vért evakuálja az  agyból. A kis hátulsó egyenes fejizom (m. rectus capitis posterior  major) közvetlenül csatlakozik ehhez. Amennyiben ebben az izomban nyomás  ( vagy feszülés) jön létre, a normális agy-gerincvelői folyadékáramlás  megszakad, és kialakul a fejfájás.

Továbbá, több ideg is kilép a  nyaki gerinc felső szakaszán, amelyek végül a fejtetőn keresztül  eljutnak a homloküregbe. Mikor a nyakszirt alatti izmok (m.  suboccipitalis) irritálódnak fizikai megterhelés/ hason alvás/ érzelmi  stresszorok révén, az izomrostok befeszülnek, amely által az idegek  összepréselődnek és nyomás jön létre. Rendszeresen hason alvó emberek  közt gyakori az alsó ferde fejizom kontrakciója, amely lehetetlenné  teszi a fej forgatását a nyakon.

A nyakszirt alatti izmok  kontrakciós állapotához kapcsolható egyéb fájdalmak/panaszok: merev  nyak, rágóízületi gyulladás (TMJ szindróma), orrmelléküreg gyulladás  (szinuszitisz), szemben lévő feszülő érzet, fogfájdalom.

Amennyiben Te is fej,- vagy nyakfájással küzdesz, keress meg bátran minket! Az elkövetkező hónapban a nyaki kezelések 20% kedvezménnyel járnak.

Nyakszirt alatti izmok! (m. suboccipitalis)

Négy fő izom alkotja a nyakszirt alatti régiót, más néven, a nyaki gerinc felső területét:
1. Nagy hátulsó egyenes fejizom (m. rectus capitis posterior major) : második nyakcsigolyát (Axis) köti a fejhez
2. Kis hátulsó egyenes fejizom (m. rectus capitis posterior minor) : első nyakcsigolyát (Atlas) köti a tarkóhoz
3. Felső ferde fejizom (m. obliquus capitis superior) : Atlast köti a fejhez
4. Alsó ferde fejizom (m. obliquus capitis inferior) : Axist köti az Atlashoz

Az előbb említett izmok sokkal mélyebben találhatóak, mint bármelyik hátsó nyakizom, valamint szoros kapcsolatban állnak a szemmel, amely információt biztosít az idegrendszernek arról, hogy a fej milyen pozícióban helyezkedik.
Ezen izmok biztosítják a finom motoros mozgások végrehajtását a fej esetében. Amellett, hogy koncentrikusan összehúzzák és mozgatják az összeköttetéseiket (atlas-axis-tarkó), izometriás stabilizálást hoznak létre ezekben, ezáltal erős proprioceptív ingereket küldenek az idegrendszernek, amely által a fej egyensúlyban és balanszban képes maradni. A csuklyás izom (m. trapezius), és fejbiccentő izom (m. sternocleidomastoidean) munkáját a suboccipitalis izmok finomítják.
Amint a nyak behajlik (a cervicalis rész alsó régiója), a szemünk automatikusan igazodik ahhoz, és előre néz, ezáltal pedig a fej és a cervicalis rész felső régiója kiegyenesedik .A nyakszirt alatti izmok megrövidülnek és az első és második nyakcsigolya mozgása beszűkül, később pedig fixálódik. Mivel állandó húzás alakul ki a nyaki gerinc felső részén, ezáltal a fájdalompontok a testünkben aktiválódnak ami rettenetes fejfájást okozhat.
A nyak forgásának körülbelül 50%-ért az első két nyakcsigolya a felelős ( Atlas és Axis). A fennmaradó 50% fokozatosa eloszlik a C3-C7 nyakcsigolyák között : minél lennebb található a csigolya, annál kevésbé van benne szerepe a rotációban.
A nyakszirt alatti régió különösen hajlamos a merevségre és immobilitásra abban az esetben, hogyha a nyaki gerinc felső része nem képes elégséges rotációt kivitelezni. Ha a nyaki gerinc felső része nem elég mobilis, ezt a szerepet fokozatosan az alsó rész veszi át, ami viszont fiziológiásan helytelen, hiszen ezen a területen számunkra a stabilitás a fontos.

Az izomszövetek és pólyák kilazítása révén AZONNAL eltűnik a fejfájás, bármilyen gyógyszer bevétele nélkül.
Amennyiben Te is fej,- vagy nyakfájással küzdesz, keress meg bátran minket! Az elkövetkező hónapban a nyaki kezeléseket 20% kedvezménnyel vezeted igénybe a y Prime Physioban.

Minden ami tövis alatti izom (m. infraspinatus)!

A tövis alatti izom (ISP) a lapocka fossa infraspinata nevű területének  a belső részén ered és a felkarcsont külső nagy dudorán tapad.  Elsődlegesen biztosítja az szükséges izomerőt a kirotációs mozgások  elvégzésének érdekében. Együttesen a többi rotátorköpeny izommal  biztosítja a váll-komplexum stabilitását.

Ez az izom számos  Trigger Pontot (fájdalompont) tartalmazhat, amelyek háromszöget formálva  helyezkednek el az izomhason. A Trigger Pontok elsősorban az izom  túlterhelésének következményeként alakulnak ki. A tövis alatti izom  esetében a túlterhelés minden olyan fizikai aktivitást felölel, amely a  test előtti vagy test mögötti karemelést tart  Ezekkel a  fájdalompontokkal rendelkező páciensek mélyen húzódó fájdalomról  számolnak be a vállízület elülső felén valamint a felkarba sugárzó  fájdalom példája is gyakori. A fájdalom továbbá kiterjedhet az alkar  régiójába, esetenként a kézfejet is érintve. 

 Kiváltó okok:
 • dobósportok
 • nagytestű kutya sétáltatása
 • hosszú órákon át történő billentyűzet használat könyöktámasz nélkül
 • hosszú autó utak esetén a vezető a kormány felső részén tartja a kezét
 • fenékre esés tompítása karral a test mögött
 • ellenállással szemben történő edzésprogramok

 Szimptómák: 
 • váll elülső részének fájdalma
 • hátgerinc irányába történő mozdulat kivitelezhetetlensége
 • kar fejhez emelésének akadályozottsága
 • karral történő nyomás-mozdulat nehézsége
 • váll komplexum fájdalom éjjel
 • Bicepitális Tendonitisz: a bicepsz tájékénak érzékenysége, gyengesége és fájdalma

Kezelése:
 • gyógytorna, manuálterápia, oszteopátia, instrumentális manuálterápia, flossing
 • myofascialis kezelés

A váll ütközési szindrómája a fellelhető váll problámák közül az egyik leggyakoribb, ugyanakkor a legkomplexebb is. Ezt a problémát érintve szükséges néhány fontos információ birtoklása a tövis feletti izom (m. supraspinatus) működéséről.
A supraspinatus izom szalagja a vállcsúcs és a felkarcsont közti résen fut, amit subacromialis résnek nevezünk. Mivel egy szűk térről beszélünk, az ütközési szindróma itt keletkezik, érintheti a subacromialis tömlőt és a kétfejű karizom (m. biceps brachii) hosszú fejét.

Mikor a karod felemeled, a subacromialis rés keskenyebb lesz, a szalag csapdába kerül és kialakul az említett probléma, irritáció lép fel a szalagban vagy a tömlőben. Ismétlődő fej fölé történő karemeléses mozgások súlyosbítják a szalag kialakult állapotát: gyulladásba hozzák azt és kontrakúrás állapotot idéznek elő . Kontraktúra esetén a supraspinatus rés még inkább keskenyebbé válik, ennek eredményeképp a mozgástartomány csökken, fájdalom alakul ki, esetenként supraspinatus szalag szakadás.
 Kit érinthet?
 • sportolók aki fokozottan végeznek karemeléssel járó gyakorlatokat (pl. úszók, teniszezők, kosárlabdázók stb.)
 • azok a személyek akik rendszeresen ismétlődő emeléses munkát végeznek (pl. építkezésben dolgozók, szobafestők stb.)
 Szimptómák:
 • fájdalom fej fölé irányuló karemelés közben, nehéz dolgok cipelése közben, messzi tárgyak elérése közben
 • izzadás és érzékenység a váll elülső részében
 • csökkent mozgástartomány fájdalom és merevség miatt
 • rotátorköpeny izmok gyengesége
 • izomtömeg látható hiánya az érintett oldalon
 • éjszakai fájdalom
 Ütközési szindróma kezdetleges fázisának esetén az emberek nagy része ignorálja a tüneteket, holott mielőbb elkezdődik a probléma kezelése, annál nagyobb a gyors gyógyulás lehetősége, továbbá a súlyosbodás kialaklásának elkerülése. Amennyiben hasonló tüneteket észlelsz, keresd fel gyógytornászod, hogy minél előbb saját,személyre szabott kezelésben részesülhess.
 Következő terápiás módszereket ajánljuk:
 Instrumentális manualterapia 
 Flossing
 Kinesiotape 
 McKenzie Terapia 
 Gyógytorna

Napjainkban a hát alsó tájékának fájdalmai gyakran fordulnak elő, a keresztcsonti (SI) ízület állapota nagyban befolyásolja ennek kialakulását. Azok a páciensek, akik deréktájéki fájdalmakkal küzdenek akár évekig is elhúzhatják a kezelést a helyes kórkép felállításának hiánya miatt. Az említett ízületről eredő fájdalmakat sok esetben aluldiagnosztizálják, a fájdalom eredését helytelenül a csípőízülethez vagy a gerinchez társítják.

A keresztcsonti ízületek úgynevezett súly-cipelő ízületek, elosztják a gerincre nehezedő súlyt az alsó végtagokban a csípő ízületen keresztül. 
Az SI ízület elülső felszínének stabilitását a sacroiliacalis szalag biztosítja, emellett fontos szerepet játszik a csípőhorpasz izom (M. Psoas) valamint azok az idegek, amelyek a comb és az alsó végtag elülső vonalán húzódnak.
Az SI ízület hátsó felszínének stabilitásáért felelősek az erős posterior szalagok, a piriformis izom alatt húzódó Isiász-ideg, valamint az ezeket borító izomtakaró.
 Kórtünetek:
 • derék-, far,- hátsó combizom-, és térdfájdalmak
 • időszakos lágyékhajlat fájdalom
 • nehézség,- és fájdalomérzet ülés közben
 • gyakori ülőpozíció csere a kényelem érdekében
 Okok:
 • lábak hosszúsága közötti eltérés
 • mechanikus diszfunkció ( pl. egy lábon állás, keresztezett lábbal való ülés)
 • ízületi rendellenesség
 • gyomor,-bélrendszeri megkötöttség
 Kezelése:
 • gyógytorna, manuálterápia, oszteopátia, kiropraktika
 • myofascialis kezelés
 • gyulladáscsökkentő injekció

A popliteus tendinitis, más néven popliteális szindróma, túlhasználat miatt kialakuló ínbetegség, amely az érintett szövetben gyulladást okoz és fájdalmat vált ki.
A popliteus egy kis izom, ami a térd hátsó részén helyezkedik el. Fontos szerepet játszik a térd nyújtott helyzetéből való kimozdulásban. A mindennapi mozgások, mint a séta vagy futás elképzelhetetlenek lennének ez az izom nélkül, hiszen felelős a térd stabilizálásáért és a ráható nyíróerők kontrollban tartásáért.

 Mi OKOZHATJA a szindrómát? 
 Számos kiváltó okot sorolhatunk, ilyenek:
 • Popliteus izom túlhasználata (pl. szaladáskor) 
 • Traumás térd sérülés
 • Krónikus térdkörüli instabilitás
 • Egyenlőtlen izomeloszlás az alsó végtagban
 • Helytelen edzési pozíciók 
 • Fáradás

 Milyen TÜNETEKET produkál?
 A legismertebb és leggyakrabban előforduló tünetek a következők:
 • Fájdalom a térd külső aspektusán, amely akár a térd hátsó részére is kisugározhat
 • Duzzanat és/vagy a térd külső részén
 • Térdnyújtással járó fájdalom
 • Teljes térdnyújtásból való hajlítással járó fájdalom
 • Térd gyengesége
 • Térd önálló, kontroll nélküli  mozgásának érzete
 • Pattogás/kattogás érzete

 Hogyan ÁLLAPÍTHATÓ meg a Popliteus Tendinitis?

 Vizsgálaton a gyógytornász vagy sportorvos a sérülésre jellemző 
tulajdonságokat keres. Ultrahangos vizsgálat vagy MRI által is 
kimutatható a kór.

 Hogyan KEZELJÜK a Popliteus Szindrómát?
  A
 leghatékonyabb gyógymód a gyógytorna/fizioterápia. Az érintettek pár 
hétnyi kezelés után már javulást tanusítanak. A gyógytorna 
időintervalluma változó, függ a páciens korától, mozgási múltjától, az 
együttműködésétől valamint a sérülés milyenségétől.

A GYÓGYTORNA CÉLJA:
 • Fájdalom és duzzanat csökkentése
 • Mozgástartomány normalizálása
 • Térd körüli izmok erősítése
 • Alsó végtagi izmok erősítése, mint a vádli, csípő és medenceizmok
 • Izom hosszúságának normalizálása
 • Propriocepció, mozgékonyság és egyensúly javítása
 • Technikák és funckiók javítása (pl. séta, futás, guggolás, felugrás és talajfogás)
 • Újrasérülés esélyének csökkentése